JÁSD SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATÁNAK

 

Szervezeti és Működési Szabályzata

 

 

 

 

 

 

 

 

2/2007. (I. 9.) Szkö. hat. Elfogadva és a 10/2011. (III.29.) Szkö. határozattal módosítva

Hatályos: 2007. január 9.

 

 

 

 

BEVEZETŐ

 

A Jásd Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a módosított 1993. évi LXXVII. 25. §. a.) pontja és az 1990. évi LXV. tv. 102/C. §. (6) a.) pontja alapján működésének részletes szabályait az alábbiakban állapítja meg.

 

I. F E J E Z E T

A. Az önkormányzat elnevezése

 

(1)   Az Önkormányzat elnevezése: Jásd Szlovák Kisebbségi Önkormányzat

(2)   Az önkormányzat irodája: Jásd Szlovák Kisebbségi Önkormányzat

                                                 8424 Jásd, Dózsa Gy. u. 1.

(3)   A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Testületi üléseinek helye:               

                                           8424 Jásd, Dózsa Gy. u. 1.

(4) A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat bélyegzője:

                                               Jásd Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, Jásd

     

 

B. Az önkormányzat jelképei

 

 A kisebbségi önkormányzat a jelképeiről, alapított kitüntetéseiről és azok odaítélésének szabályairól, valamint az általa képviselt etnikai kisebbség helyi ünnepeiről külön határozat(ok)at alkot.

 

II. F E J E Z E T

A. A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat

Testülete

 

(1)   A Testület tagjainak száma: 4 fő, tagjaiból elnököt és elnökhelyettest választ.

      (A Képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.)

 

(2)   Az önkormányzati jogokat a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Testülete gyakorolja.

(3)   A Testület ellátja a jogszabályokban részére megállapított feladat- és hatásköröket.

 

B. A testület ülései

 

A Testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

 

C. Az alakuló ülés

 

Az alakuló ülés részletes szabályait a módosított 1990. évi LXV. tv. tartalmazza.

 

 

D Rendes ülés

 

A Testület évenként saját munkaterve alapján négy alkalommal ülésezik.

 

 

E. Rendkívüli ülés

 

(1)   Az elnök a Testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2)   A Testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a.)    a képviselők több mint 1/3-ának kezdeményezésére;

b.)    a Testület bizottságának az indítványára;

c.)    a települési önkormányzat kezdeményezésére.

(3)   A 2. Pontban meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét.

(4)   A 2. Pontban meghatározott esetekben szükséges, hogy az indítványt a szlovák kisebbségi képviselők saját kezűleg aláírják.

(5)   Az indítványt az ülés elnökénél kell előterjeszteni.

(6)   Amennyiben a Testület összehívására a 2. Pontban meghatározottak miatt kerül sor, akkor az ülés elnöke az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról.

(7)   Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes testületi ülés időpontjára is.

 

F. A testület összehívásának rendje

 

(1)   A Testület üléseit az elnök hívja össze.

Akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jogosult az ülés összehívására.

(2)   A Testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3)   A rendes ülésre szóló meghívót a Testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4)   A Testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak

a Körjegyzőségi Hivatal hirdetőtábláján és a településen lévő többi hirdetőtáblán történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(5)   A Szlovák Kisebbségi Testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni

a.)    a települési képviselőket,

b.)    a jegyzőt

c.)    a települési önkormányzat polgármesterét,

d.)    a településen megválasztott országgyűlési képviselőt,

e.)    a napirendi pontok előadóit,

f.)      akiket az elnök indokoltnak tart,

g.)    azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi, kisebbségi önkormányzat tanácskozási jogot biztosít.

(6)   A meghívóval együtt kell kikézbesíteni az írásos előterjesztéseket is, kivéve (5) d) pont.

 

G. Az ülések nyilvánossága

 

(1)   A Testület ülése nyilvános.

(2)   Zárt ülést kell tartani:

a.)    összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

b.)    Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

-          választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetve visszavonása,

-          fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,

-          állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3)   Zárt ülés rendelhető el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4)   A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet (tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat), az ülés munkáját nem zavarhatja.

(5)   Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy annak, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

 

III. F E J E Z E T

A testületi ülés elnöke és jogköre

 

A. Az elnök

(1)   A Testületi ülés (továbbiakban ülés) elnöke a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke.

(2)   Az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes látja el az ülés elnökének teendőit.

(3)   Az elnök akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan. (Ötv. 14. §. (2); 110.§. )

(4)   A már összehívott Testület ülésén, amennyiben mind az elnök, mind az elnökhelyettes akadályoztatva vannak, akkor a korelnök látja el az elnöki teendőket.

 

B. Az elnök jogköre

 

(1)   Az elnök a Testület ülését

a.)    összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b.)    megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket.

c.)    Figyelemmel kíséri a Testület munkájából való kizárási okot, ez ügyben intézkedést tehet.

(2)   Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre

a.)    az ülés vezetése,

b.)    a szó megadása, megtagadása,

c.)    a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás

d.)    napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása

e.)    az ülés félbeszakítása

f.)      javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására

g.)    tárgyalási szünet elrendelése

h.)    napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3)   Az elnök vitavezetési feladatai:

a.)    napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b.)    szavazást rendel el,

c.)    megállapítja a szavazás eredményét,

d.)    kimondja a határozatot.

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

a.)    felszólalási jog a képviselőtestület ülésén bármikor,

b.)    az ülés rendjének biztosítása,

 

C. Tárgyra térés, a szó megvonása

 

(1)   Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2)   Az elnök az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3)   A (2) pont alkalmazása során

a.)    bármely vitában a 2 perces szókérés,

b.)    az interpelláció elmondása és a viszont válasz külön ügynek minősül.

 

D. Az ülés félbeszakítása

 

Ha a Testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad, és elnöki összehívásra folytatódik.

 

E. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

 

(1)   Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Testület vita nélkül határoz.

(2)   Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.

 

F. Vita bezárása

 

(1)   Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(2)   Az előterjesztő vagy bármelyik kisebbségi képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Testület e kérdésben vita nélkül határoz.

 

G. Rendfenntartás

 

(1)   Ha valamely kisebbségi képviselő felszólalása során a Testület tekintélyét vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja.

(2)   Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – s szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.

 

 

IV.F E J E Z E T

A testület ülése

 

A. Határozatképesség

 

(1)   A Testület akkor határozatképes, ha az ülésen a szlovák kisebbségi képviselők több mint a fele jelen van.

(2)   Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen Testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

B. Távollét

 

A képviselő akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

 

C. Munkaterv

 

(1)   A Testület rendszeres üléseit a munkaterv szerint tartja.

      A munkaterv elkészítéséről az elnök gondoskodik.

(2)   A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

a.)    valamennyi testületi tagtól,

b.)    a jegyzőtől,

c.)    a településen megválasztott polgármestertől, ill a képviselőtestülettől,

d.)    az elnök által szükségesnek ítélt szervezetektől.

(3)   A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez az elnöknél kell benyújtani.

(4)   A munkatervnek tartalmaznia kell:

-          az ülésnapon várható időpontját,

-          a napirendek címét, előadóját,

-          az előkészítésért felelős nevét,

-          a közmeghallgatás időpontját és az érintett napirendeket,

-          a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését.

(5)   A munkaterv elfogadásáról az elnök javaslatára az év első ülésnapján, egyszeri szótöbbséggel határoz.

(6)   A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a Testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.

 

D. A rendes ülés napirendje

 

A Testület rendes ülésének (ülésnapjának) napirendjére az elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Testület állapítja meg.

 

E. Napirendre vétel

 

(1)   A Testület elnöke köteles a Szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni

a.)    az előterjesztéseket

b.)    az önálló indítványokat

c.)    az interpellációt.

(2)   A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1.)    határozati javaslatok

2.)    beszámolók

3.)    tájékoztatók

4.)    interpellációk

(3)   A határnapok eltelte után az ülés elnöke a napirendet csak a Szabályzatban meghatározott esetekben egészítheti ki, ennek felvételéről a Testület vita nélkül határoz.

(4)   Ha az elnök a (3) pontban említett jogával él, köteles a kiegészítésről szóló értesítést a Testület ülésének kezdete előtt legalább 48 órával a II. 5. Pontjában megjelölteknek megküldeni.

(5)   A Testület a tavaszi és őszi ülésének köteles napirendjére felvenni a költségvetésről szóló beszámolót, illetve a költségvetés megállapításáról szóló előterjesztést.

 

F. Az előterjesztések

 

(1)   Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a Testület által előzetesen javasolt

a.)    határozati javaslat,

b.)    beszámoló,

c.)    tájékoztató.

(2)   Az (1) pontban foglalt c., szerinti előterjesztés szóbeli is lehet.

(3)   Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell

a.)    a tárgyat és a tényállást,

b.)    a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c.)    az alternatívák indokait,

d.)    a határozati javaslatot,

e.)    szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

 

G. Képviselői önálló indítványok

 

(1)   Az előterjesztések alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő – képviselői önálló indítványt az elnöknél kell a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal írásban beterjeszteni.

(2)   A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, az előterjesztő saját kezű aláírását.

 

H. Interpelláció

 

(1)   A kisebbségi képviselő a Testület ülésén a

a.)    elnöktől (elnökhelyettestől)

b.)    jegyzőtől (vagy megbízottjától),

a jásdi kisebbség helyzetét érintő ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni. /Ntv. 30/K. § (3) a.)

(2)   Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal az elnöknél kell írásban bejelenteni.

(3)   A bejelentésnek tartalmaznia kell

a.)    az interpelláció nevét,

b.)    az interpelláció tárgyát,

c.)    annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni.

(4)   Az interpellációt megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is.

 

I. Nem önálló indítványok

 

Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló indítványok)

-          sürgősségi javaslat,

-          módosító javaslat,

J. Sürgősségi javaslat

 

(1)   Az elnök, a képviselő és a jegyző javasolhatják a Testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2)   Sürgősségi indítványt legkésőbb a Testület ülését megelőző napon 12 óráig az elnöknél lehet benyújtani.

(3)   A sürgősségi indítvány kérdésében a Testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

K. Módosító javaslat

 

 A határozati javaslathoz a képviselők és a jegyző módosító javaslatot tehetnek.

A módosító javaslatot indokolással kell ellátni, írásban előterjesztve.

 

L. A rendkívüli testületi ülés napirendje

 

(1)   A napirendi pont beterjesztéséről a Testület elnöke gondoskodik.

(2)   A Testület egyszerű többséggel dönt arról, hogy kívánja – e tárgyalni az indítvány tárgyát.

 

M. Kizárás a döntéshozatalból

 

(1)   A Testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2)   A kisebbségi képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3)   A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt.

A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

 

A kizárásról szóló döntéshez minősített többség szükséges.

 

N. Felszólalás a testület ülésén

 

A felszólalások típusai:

a.)    napirend előtti felszólalás,

b.)    felszólalás ügyrendi kérdésben,

c.)    napirendhez kapcsolódó felszólalás,

d.)    határozathozatal előtti felszólalás.

 

NY. Napirend előtti felszólalás

 

(1)   Napirend előtti felszólalásra az elnöktől, írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás szövegét az ülés megnyitása előtt legalább egy órával át kell adni az elnöknek.

(2)   Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a Testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3)   A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő ellene, és egy képviselő mellette kaphat két-két percre szót.

(4)   Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

 

O. Felszólalás az ügyrendhez

 

A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

 

Ö. Napirendhez kapcsolódó felszólalás

 

(1)   Az ülésnap során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél hosszabb nem lehet.

(2)   Az előadó, az elnök, az elnökhelyettes és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak. A jegyzőnek a jogszerűség érdekében szükséges jelzéseinek kifejtésére szót kell adni.

(3)   Az előadót megilleti a zárszó joga is.

(4)   A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg.

(5)   Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ha a képviselő a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, ez utóbbi korlátozás nem alkalmazható.

 

P. Határozathozatal előtti felszólalás

 

Az előterjesztő és a kijelölt bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat.

 

R. Eltérés a tárgytól

 

A tárgytól eltérni csak a Testületnek – az elnök indítványára vita nélküli – egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával lehet.

 

V. F E J E Z E T

A. Határozathozatal

 

(1)   Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő képviselők több, mint a felének az igen szavazata szükséges.

(2)   Minősített többség szükséges

-          a szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, - a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról szóló döntéshez.

-          költségvetésről, zárszámadásról szóló döntéshez

-          érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez

-          intézmény alapításról, átvételéről, megszűntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről, kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéshez,

-          döntésből való kizáráshoz,

-          a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéshez

-          az elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához, továbbá amit az Ntv. 30/H. §. (3) bekezdése meghatároz.

(3)   Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(4)   Szavazni személyesen kell.

(5)   A Testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(6)   A szavazás kézfelemeléssel történik.

A képviselők igennel, nemmel szavazhatnak, indokolt esetben tartózkodhatnak a szavazástól.

(7)   A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

 

 

B. Név szerinti szavazás

 

(1)   A név szerinti szavazás esetén az elnök felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

Az elnök a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét kihirdeti.

 

(2)   Nem lehet név szerinti szavazást tartani a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

C. Titkos szavazás

 

(1)   Titkos szavazásra törvényben foglalt esetekben kerülhet sor.

(2)   Titkos szavazás tartható:

a.)    összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor

b.)    a kisebbségi önkormányzati vagyonnal való rendelkezés és kiírt pályázata tárgyalásakor.

(3)   A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(4)   Titkos szavazásnál a Testület által választott 3 fős szavazatszedő bizottság jár el.

 

D. A titkos szavazás eredményének megállapítása

 

(1)   A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(2)   A szavazatszedő bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

-          a szavazás helyét és napját,

-          kezdetét és végét,

-          a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

-          a szavazás során felmerült körülményeket,

-          a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat,

-           a szavazás eredményét.

(3)   A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője aláírja.

(4)   A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz.

E. A jegyzőkönyv

 

(1)   A Testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazza.

(2)   A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:

a.)    az ülés helyét, időpontját (sorszámát),

b.)    a megjelent képviselők nevét,

c.)    az ülésen, illetve az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak nevét,

d.)    az ülés megnyitásának idejét,

e.)    a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,

f.)      az elfogadott napirendet,

g.)    napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólás lényegét,

h.)    a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

i.)      a határozathozatal módját,

j.)      a határozatok szövegét, feltüntetve a szavazás eredményét,

k.)    szükség esetén az elnök intézkedéseit,

l.)      a Testület ülésén történt fontosabb eseményeket,

m.)  az ülés bezárásának idejét.

 

(3)   A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:

a.)    meghívó,

b.)    írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok,

c.)    jelenléti ív,

d.)    titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya,

e.)    a kisebbségi képviselő írásban benyújtott hozzászólását.

(4)   A kisebbségi képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólásokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5)   A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik.

(6)   A Testület jegyzőkönyvét az elnök és a testület ülésein kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(7)   A jegyzőkönyvet az elnök az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a jegyzőnek, aki azt 5 napon belül megküldi a  közigazgatási hivatal vezetőjének.

(8)   A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a Testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.

(9)   Az állampolgárok a jegyzőkönyvet – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Körjegyzőségi Hivatalban megtekinthetik.

 

VI. F E J E Z E T

Bizottságok

 

(1)   A Testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2)   A bizottság létrehozásáról, feladatairól és összetételéről a Testület külön határozattal dönt.

 

VII. F E J E Z E T

Elnök, elnökhelyettes

 

(1)   Az elnök és elnökhelyettes társadalmi megbízatásban látja el a feladatát.

(2)   Az elnök a Testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a.)    segíti a kisebbségi képviselők munkáját,

b.)    összehívja és vezeti a Testület üléseit,

c.)    képviseli az önkormányzatot,

d.)    a Testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-hitelesítővel együtt aláírja.

e.)    szervezi az önkormányzat munkáját, gondoskodik a települési önkormányzattal való jó együttműködésről

f.)      tanácskozási joggal részt vesz a helyi önkormányzat képviselő-testületi ülésén

g.)    havi egy alkalommal fogadóórát tart a kisebbségi önkormányzat irodahelyiségében.

(3)   A kisebbségi önkormányzat testülete az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ.

(4)   Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait, illetve rendelkezik annak jogosítványaival. Az elnököt helyettesítő elnökhelyettes jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

 

VIII. F E J E Z E T

A. A kisebbségi képviselők jogállása

 

A képviselő

(1)   részt vehet a Testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

(2)   kezdeményezheti, hogy a Testület vizsgálja felül a bizottság, az elnök – a Testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,

(3)   megbízás alapján képviselheti a Testületet 

(4)   A települési önkormányzat hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelheti, szlovák kisebbségi ügyben kezdeményezheti a Testület hivatalának intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(5)   Köteles részt venni a Testület munkájában.

 

 

B. A képviselők díjazása

 

A kisebbségi képviselő munkáját társadalmi megbízatásként végzi, a testület határozata értelmében tevékenységéért díjazás nem jár.

 

IX. F E J E Z E T

A Körjegyzőségi Hivatal

 

(1)   A települési önkormányzat által létrehozott Körjegyzőségi Hivatal segíti a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat munkáját.  Ezen belül:

a.)    A jegyző által kijelölt személy ellátja a kisebbségi önkormányzat működéséhez kapcsolódó adminisztrációs teendőket

-          levelezés előkészítése, postázás

-          testületi anyagok, jegyzőkönyvek továbbítása

-          az önkormányzati munkához szükséges sokszorosítás

-          iktatás, irattározás

-          elnöki fogadóóra kapcsán felmerülő ügyviteli feladatok

b.)    kisebbségi önkormányzat gazdasági alapjaihoz kapcsolódó teendőket

-          a kisebbségi önkormányzat költségvetési számlájának elkülönített vezetését, előírások szerinti pénzügyi elszámolásokat, nyilvántartásokat.

-          a hivatal házipénztára mellett működő kisebbségi önkormányzati házipénztár kezelését.

A készpénzkezelés során az ellenjegyzői feladatokat a jegyző, illetve a pénzügyi előadó látja el.

-          a költségvetés, a zárszámadás előírások szerinti előkészítését, a végrehajtás segítését.

-          A települési önkormányzat által a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

(2)   A kisebbségi önkormányzat esetleges vállalkozását a Körjegyzőségi Hivatal szervezetén kívül működteti, annak feladataiban a hivatal nem vesz részt.

 

X. F E J E Z E T

Költségvetés, vagyon

 

(1)   A Testület saját hatáskörében – a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között – határozza meg:

a.)    A Nek. tv.-ben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát.

b.)    Költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát.

(2)   A költségvetés, a vagyonkezelés és a zárszámadás feladatait a Testület köteles a Számviteli tv., az Államháztartási tv. , és a kapcsolódó pénzügyi és adójogszabályok előírásai szerint végezni.

(3)   A Testület a települési költségvetés tervezésének időszakában – minden év január 20-ig – működéséhez szükséges vagyontárgyak és pénzeszközök megjelölésével igényét beterjeszti Jásd Községi Önkormányzat Képviselőtestületének.

(4)   A Testület a részére elkülönített vagyon felhasználásáról évenként, a települési önkormányzat költségvetési döntésének ismeretében, 15 napon belül a kisebbségi önkormányzat költségvetésében határoz.

(5)   A költségvetés elfogadása előtt a szlovák kisebbség részére közmeghallgatást tart, ahol az elnök ismerteti a Testület éves terveit, elképzeléseit.

(6)   A Testület működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja:

a.)    az állami költségvetés hozzájárulása,

b.)    a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása,

c.)    saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is)

d.)    alapítványi támogatások

e.)    a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka

f.)      adományok.

(7)   A szlovák kisebbségi önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(8)   A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét

Vállalkozása a törvényi feladatainak ellátását, működését nem veszélyeztetheti.

(9)   A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés hatáskörébe tartozik.

(10)           A szlovák kisebbségi önkormányzat jóváhagyott költségvetése végrehajtása során a kötelezettségvállalás, utalványozás jogát az elnök és az elnökhelyettes gyakorolja az összeférhetetlenségi szabályok betartásával.

 

 

XI. F E J E Z E T

 

Társulás, együttműködés

 

(1)   A kisebbségi önkormányzat Testülete feladata hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.

(2)   A társulás nem sértheti az abban résztvevő önkormányzat jogait.

(3)   A társulás létrehozásáról – a későbbiekben – a Testület minősített többségi döntéssel határoz.

(4)   A Testület együttműködési megállapodást köthet a szlovák kisebbség érdekeit képviselő szervezetekkel, csatlakozhat érdekképviseleti szervhez, melyről minősített többséggel határoz.

 

XII. F E J E Z E T

 

Záró rendelkezések

 

(1)   Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a 2/2007. (I. 9.) Szkö. minősített többségi döntéssel hozott határozatával 2007. január 9. napjától lépett hatályba és a 10/2011. (III.29.) Szkö. minősített többségű határozat módosította.

 

(2)   A Szabályzat melléklete:   1.melléklet    A szlovák kisebbségi képviselők jegyzéke

 

(3) A szlovák kisebbségi önkormányzat részére elkülönített vagyon használatáról ezen vagyon konkrét ismeretében részletszabályokat határoz meg Szabályzatában.

 

 

Jásd, 2011. április 1.

 

 

 

 

            Trojákné Major Veronika                                                       Bákor Tibor

                        elnök                                                                          elnökhelyettes

 

 

       

 

 

 

 

1. melléklet a 2/2007. (I. 9.) Szkö. határozathoz

 

 

 

 

A szlovák kisebbségi képviselők jegyzéke

 

 

 

1)     Bákor Tibor                                 Jásd, Új u. 31

 

2)     Troják Mihály                               Jásd, Kossuth L. u. 45.

 

3)     Trojákné Major Veronika              Jásd, Kossuth L. u. 45.

 

4)     Vachtler Kinga                             Jásd, Kossuth L. u. 7.