Jásd története
Jásd község története
|
Jásd község közigazgatási területéhez tartozó mintegy 5 km hosszú Gaja-völgy természeti szépségei és kedvező geológiai, éghajlati, vízrajzi viszonyainak köszönhetően a legősibb időktől folyamatoson lakott terület volt. A település környéke már Kre. 2800-2500 táján is lakóhelyéül szolgált az újkőkori (neolit) Lengyeli kultúra népének. A Tési Malom-dülőben, Szilvár-malom és a Rubányi-dülő környékén előkerült edénytöredékek és fémsalak bizonyítja, hogy a bronzkorban és a kelta korban is lakott terület volt. Kr.u. 1-4.században a település határában több római villagazdaság (villa rustica és villa urbina) működött. A Tési Malom-dülőben még ma is megfigyelhető alapfal nyomok, és a régészeti leletek egyértelműen igazolják a rómaik helyi jelenlétét. |
|
A 10. század elején a honfoglaló magyar népesség telepedett le ezen a vidéken. A Tési Malom-dülő, Tatárhegy, Újkenderföldek és a Rubányi-dülő területén alakult ki a kora Árpád-kori település.
1993-ban került elő e település temetőjének néhány sírja, melyeknek szegényes melléklete arról árulkodik, hogy egy átlagos 80-120 főt számláló köznépi falu alakult ki ezen a területen.
Az itt található Márkusvár (Mária Terézia sánc, avar sánc ) félkör alakú építményei ma is megfigyelhetők. A kora Árpád-kori földvár maradványainak az első részletes leírását, alaprajzát és metszeteit közlő Faller Jenő úgy véli, hogy a földvár északi meredek partját a Gaja mosta el.
|
|
| Jásd okleveles említése 1164-ben a Szt. György bencés apátság alapításával veszi kezdetét. A létezéséről kőfaragványai tanúskodnak, (Tihanyi, Veszprémi múzeumban és a helyi Plébánatemplomban láthatóak). A középkorban jelentős településsé fejlődött, ezt bizonyítja az 1528-ban készült Magyarország első térképe (Lázár mester és Jakob Ziegler alkotása), amelyen Iayst néven ábrázolják. A kolostor és a templom a török korban elpusztult, a falu lakossága elmenekült. A falu és az apátság birtokai 1650-ben a Zichy család kezébe kerültek. A Zichyek a 18.század közepén (1757) a falut újra telepítették. |
 |
1779-ben a falunak már fából készült iskolája és temploma volt. 1787-1792 között épült fel a mai kőtemploma. A jásdi szentkútról 1814. évi leírásban olvashatunk először, mai kápolnája 1825-37 között készült barokk-rokokó stílusban.
1862. július 31.-én a falu leégett. A templomot 1865-66-ban bővítve építették újjá. A paplak 1891-ben nyerte el mai formáját.
1858-ig a falu a Zichy család birtoka, ezt követően több tulajdonosa is volt, végül 1903-ban 67 Jásdi parasztgazda közösen vette meg a nemesi birtokot.
Jásd