Jásd

 

Üdvözöljük Jásd község honlapján!

 

0e540523759c0a0c83be3668a5d329bf.jpg

36c9b876513270f61435a16ff8112089.jpg

924bf2b98bce56f974e647d2802e2be9.jpg

14d579582df05379413ff368127e7b0a.jpg

5f3f3a04856371b8dd8d7d205dd185d2.jpg

fe0af22c6ee0e589236fdc973b97e327.jpg

ae12602ab75a7d9359d16d0983a17563.jpg

8ec618196ae9f374733825c3df29d0bf.jpg

b9c726ca2cc77b06bde5fa0e60ae0e78.jpg

b92cd8190192898ad9c64c109628bc39.jpg

Polgármesteri köszöntő

Kedves Látogató!

Örülünk, hogy Jásd honlapjára keresett. Ez már azt jelenti, hogy tudja, hogy létezünk. Megtalálta pici, bakonyi zsákfalu településünket, ami az itt lakók számára az otthont, a nyugalmat és a békességet jelenti több száz éve.
Bővebben...

Jásd története

Jásd község története

Jásd község közigazgatási területéhez tartozó mintegy 5 km  hosszú Gaja-völgy természeti szépségei és kedvező geológiai,  éghajlati, vízrajzi viszonyainak köszönhetően a legősibb időktől  folyamatoson lakott terület volt. A település környéke már Kre.  2800-2500 táján is lakóhelyéül szolgált az újkőkori (neolit)  Lengyeli kultúra népének. A Tési Malom-dülőben, Szilvár-malom  és a Rubányi-dülő környékén előkerült edénytöredékek és  fémsalak bizonyítja, hogy a bronzkorban és a kelta korban is  lakott terület volt.

Kr.u. 1-4.században a település határában több római  villagazdaság (villa rustica és villa urbina) működött. A Tési  Malom-dülőben még ma is megfigyelhető alapfal nyomok, és a  régészeti leletek egyértelműen igazolják a rómaik helyi jelenlétét.

A 10. század elején a honfoglaló magyar népesség telepedett le ezen a vidéken. A Tési Malom-dülő, Tatárhegy, Újkenderföldek és a Rubányi-dülő területén alakult ki a kora Árpád-kori település.
1993-ban került elő e település temetőjének néhány sírja, melyeknek szegényes melléklete arról árulkodik, hogy egy átlagos 80-120 főt számláló köznépi falu alakult ki ezen a területen.

Az itt található Márkusvár (Mária Terézia sánc, avar sánc ) félkör alakú építményei ma is megfigyelhetők. A kora Árpád-kori földvár maradványainak az első részletes leírását, alaprajzát és metszeteit közlő Faller Jenő úgy véli, hogy a földvár északi meredek partját a Gaja mosta el.

Jásd okleveles említése 1164-ben a Szt. György bencés apátság alapításával veszi kezdetét. A létezéséről kőfaragványai tanúskodnak, (Tihanyi, Veszprémi múzeumban és a helyi Plébánatemplomban láthatóak). A középkorban jelentős településsé fejlődött, ezt bizonyítja az 1528-ban készült Magyarország első térképe (Lázár mester és Jakob Ziegler alkotása), amelyen Iayst néven ábrázolják. A kolostor és a templom a török korban elpusztult, a falu lakossága elmenekült. A falu és az apátság birtokai 1650-ben a Zichy család kezébe kerültek. A Zichyek a 18.század közepén (1757) a falut újra telepítették.

1779-ben a falunak már fából készült iskolája és temploma volt.  1787-1792 között épült fel a mai kőtemploma. A jásdi  szentkútról 1814. évi leírásban olvashatunk először, mai  kápolnája 1825-37 között készült barokk-rokokó stílusban.
1862. július 31.-én a falu leégett. A templomot 1865-66-ban  bővítve építették újjá. A paplak 1891-ben nyerte el mai  formáját.
1858-ig a falu a Zichy család birtoka, ezt követően több  tulajdonosa is volt, végül 1903-ban 67 Jásdi parasztgazda  közösen vette meg a nemesi birtokot.

 
 
>> Címlap Jásd Jásd története